A KSH nemrég megjelent időmérlegében könyvtár-találatok:
- Szabadidős tevékenységek: 'A 17-84 éves népesség körében a leggyakoribb szabadidős tevékenység a barátokkal töltött idő és a vendégeskedés, a legritkább a civil szervezetek életében való részvétel, valamint a könyvtárlátogatás volt. A nők a színházba, komolyzenei hangversenyre járást, a könyvtárlátogatást, a kézimunkázást, vagy akár a vallásgyakorlást preferálják, ezzel szemben a férfiak a gyengébbik nemnél nagyobb arányban látogatják a sportrendezvényeket, illetve a vendéglátóhelyeket. Filmet DVD-n vagy moziban mindkét nem közel azonos arányban -- mintegy 50%-ban -- nézett az elmúlt év során, de hasonló arányban jelölték meg a kirándulást is.' p. 7-8
- Könyvtári szolgáltatóhelyek: 'A rendszerváltást követően a könyvtári szolgáltatóhelyek száma csökkent: 1989-ben 12 000 közművelődési, szak és iskolai-könyvtári szolgáltatóhely működött, egyharmada -- szám szerint közel négyezer -- munkahelyi közművelődési könyvtár volt. 2010-re az országban már csak 7700 könyvtár működött, ennek mintegy fele iskolai könyvtár. A legnagyobb számban a munkahelyi, szakszervezeti könyvtárak, valamint a kistelepülések könyvtárai szüntették be működésükre.'
- Könyvtárhasználók: 'Az időmérleg-felvétel során a megkérdezetteknek kevesebb mint 17%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban látogatója volt könyvtárnak. A látogatók nagyobb hányada nő, és döntő többségük az elmúlt három hónapban is volt könyvtárban.' p. 20.
'A kedvezőtlen folyamatok ellenére a beiratkozott könyvtári tagok, a kölcsönzések és a kölcsönzők számában nem volt jelentős visszaesés. 2011-ben több mint 2,3 millió regisztrált könyvtárhasználót tartottak nyilván, vagyis minden negyedik lakos valamilyen könyvtár beiratkozott olvasója volt. Egy könyvtárhasználó átlagban havonta kölcsönözött könyvet.' 20.
- Olvasás: 'A kultúrára szánt idő döntő részét, közel 80%-át televíziózás tölti ki. A második legnépszerűbb időtöltési forma az olvasás, amelynek szerepe és jelentősége folyamatosan csökken, ugyanakkor a technikai lehetőségek bővülésével át is alakul. Mivel e két tevékenység meghatározó a kulturális fogyasztáson belül, a továbbiakban ezek részletes elemzésére kerül sor.' p. 8.